Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet Taktaharkányi kirendeltsége 2018. december 10-től TECHNIKAI OKOK MIATT BEZÁR. Utolsó nyitvatartási nap: 2018. december 07. További részletek letölthetők *pdf

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet lakossági ingatlanok rákötéséhez, a víz- és a szennyvízhálózatra való csatlakozásának elősegítéséhez az következők szerint:

• A támogatás célja: Taktaharkány nagyközség közigazgatási területén lakossági ingatlanok víz- és szennyvíz-csatlakozásának elősegítése
• Támogatást nyújtja: Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata
• Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás
• Rendelkezésre álló támogatási keret: A Környezetvédelmi Alap, annak kimerüléséig.
• Támogatás mértéke: A rákötendő lakossági ingatlanon belüli csatornázási munkálatokhoz a költségek 70%-ig. Beállással nem rendelkező ingatlanok esetében a fővezetéktől a tisztítóidomig a költségek 100%-a.

  További részletek letölthetők *pdf

“A pályázatok benyújtásának módosított határideje: 2018. november 13.”

TISZTELT TAKTAHARKÁNYI HALLGATÓK/ LEENDŐ HALLGATÓK!!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdetett a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázathoz.
További részletek letölthetők jpg*

SZOCIÁLIS TÜZIFA IGÉNYLÉSE
2018. OKTÓBER 25. - 2018. NOVEMBER 12.

A támogatásra az a személy válhat jogosulttá, aki
a) Taktaharkányban legalább 5 éve állandó lakóhellyel rendelkezik és
b) életvitelszerűen Taktaharkányban lakik.
Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata vissza nem térítendő természetbeni támogatást nyújt a beérkezett igényeknek és a rászorultság fokának figyelembevételével legfeljebb 2 normál m3 mennyiségű tűzifa formájában annak a vagyontalan személynek, aki
2.§ (2) a) akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át (42.750 Ft), egyedül élő esetén a 200%-át (57.000 Ft)
b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy
c) időskorúak járadékára jogosult, vagy
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek, vagy
e) lakhatási célú települési támogatásra jogosult, feltéve, hogy a támogatást nem gázszámla fizetésére igényelte, vagy
f) a háztartásában fogyatékos személy van.
A támogatás ugyanazon ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
A támogatás megállapításának feltétele a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása, melynek ellenőrzésére a 35/2016. (XI. 4.) önkormányzati rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.
Csatolni kell a család minden tagjára vonatkozó, a kérelem benyújtásának napját megelőző hónap jövedelméről szóló jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást.

2016-ban elhatározta az Önkormányzat, hogy visszaállítja a Zöld ABC falára azt a táblát, amely II. Rákóczi Ferencnek állít emléket és újratemetésének 112. évfordulóján megemlékezik róla.
Így történt idén is, a Községháza elöl indultak el fáklyákkal a megemlékezők végig a Rákóczi utcán, akik célja az emléktábla előtti megemlékezés volt.
Vargáné Barna Andrea tanító ismertette, hogy nagy fejedelmünknek, Rákóczi Ferencnek hamvai Törökország területén nyugodtak. Hazahozatala már a reformkorban felmerült, a szabadságharc és az azt követő időszak azonban elodázta ennek kivitelezését. A kiegyezést követően erősödtek fel újra a hazahozatalt támogató hangok.
A szatmári béke (1711) után Rákóczi először Lengyelországban, majd francia területen keresett menedéket. Később kíséretével Törökországba emigrált, 1715. április 8-án érkezett Rodostóba.
Halála után édesanyja mellé került kívánsága szerint, a konstantinápolyi (Galata) jezsuita templomba.
Thaly Kálmán újságíró, politikus, az 1860-as évektől kezdődően, a Pesti napló és a Századvég hasábjain keresztül folyamatosan kérte a fejedelem és társai hazahozatalát. A század hetvenes éveitől pedig már Zemplén vármegye, Rákóczi szülőhelyével, Borsival egyetemben különböző fórumokon hozta szóba a fejedelem itthoni újratemetését. 1873. március 8-án feliratot intéztek a képviselőházhoz.
Thaly Kálmán a sajtón keresztül vonta felelősségre Tisza Kálmán miniszterelnököt a hetvenes években, mert szerinte tétlenkedik az ügyben.
1899-ben Thaly Kálmán Fraknói Vilmossal egyetemben Konstantinápolyban járt és megtalálta Rákóczi, Zrínyi Ilona és bujdosó társai földi maradványait.
1904-ben Ferenc József szólítja fel Tisza István miniszterelnököt, hogy intézkedjen a hamvak mielőbbi hazahozatala végett.
A magyar hősök Thököly Imre kivételével, akit - végakarata szerint - Késmárkon helyeznek majd örök nyugalomra, a kassai Szent Erzsébet dómban kialakított kriptába kerülnek.
1906-ban Wekerle Sándor miniszterelnök kijelölte a hazahozatali delegáció tagjait.
Thaly Kálmán vezetésével kiutaztak Konstantinápolyba a földi maradványok azonosítása végett.
1906. október 24-én Ferenc József szentesíti a rendeletet, így a bujdosók magyar földben nyugvásának nincs akadálya.
Ezen a napon hajóval indul a gyászmenet Konstantinápolyból Constantába - ahová 25-én érkezett -, ahonnan már vonattal teszi meg a hátralevő utat Kassáig. Október 27-én érkezik a különvonat Orsovára, magyar területre, ahol már a magyar kormány is képviselteti magát, jegyzőkönyvet vesznek fel a jövő nemzedékek számára a történelmi eseményről.
Ezek után a vonat elindult a célja felé: Temesvár - Zsombolya - Nagykikinda - Szeged - Kiskunfélegyháza - Kecskemét - Nagykőrös - Cegléd - Monor - Budapest - Hatvan - Vámosgyörk - Füzesabony - Miskolc - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Nagyszalánc - Alsómislye - Bárca - Kassa útvonalon.
Miskolcról jelentik: 11:21 perckor érkezett be a vonat a miskolci állomásra. Az egész város ki van világítva. A vonattal érkezők már messziről látták az Avas hegyen gyújtott örömtüzeket, az Avas hegyen ez alkalomra épített 15 méter magas Rákóczi tornyot, amely teljesen ki volt világítva és ahonnan tüzijátékkal üdvözölték a vonatot. A város, valamint az egész vármegye közönsége és pedig a vármegye minden községének képviselete küldöttségileg jelent meg a vasútállomáson zászlókkal és minden község címerével. A megjelentek sorban álltak fel az indóházban. Megjelent az egész katolikus és ág[ostai] ev[angélikus] papság, mintegy 60-an, valamint a nőegyletek is. Mikor a vonat berobogott az állomásra tarackdurrogások fogadták, és földig hajtották a zászlókat. A közönség kalaplevéve mély csendben fogadta a vonatot. Mikor a dalárdák a Himnuszt kezdték el énekelni a csarnokban, az egész közönség velük énekelt. Aztán felnyitották a fejedelem koporsóját vivő kocsit és az elkészített emelvényen dr. Tarnay Gyula alispán ünnepi beszédet mondott, amely a következőképpen szólott: Ha van nemzet széles e világon, melynek, története tragikus fordulatokban bővelkedik, az legelső sorban a magyar nemzet. Ha van nemzet, amely vértanúk kiemelő vérével pecsételte meg a sorsát, az is a magyar. Ha van nemzet, amely annyi balsors és titáni harc után megszerezte a jogcímét a szabadság, az égi jelvény visélésére, az is csak a magyar. Szomorú végzete ez a sokat szenvedett nemzetnek. De még szomorúbb az, hogy még haló poraikban sem mondhatta magáévá azokat, akiket a magyar néplélek az igazi hazafiság eszményképéül tisztelt és szeretett. Így lett Rodostó a magyar szabadság Mekkája. Majd így folytatta beszédét: Vármegyém népe Bercsényi bús huszárainak ivadékai! Ne feledd ünnepséged közben, hogy e szent hamvak iránt való hála és kegyelet kérdése téged közelebbről érdekel, mert a te szűkebb kis hazád a nagy fejedelem és bujdosótársainak emlékével a legszorosabban összeforr. Ne feledkezz meg arról, hogy innen az ősapáink kiemelő vérétől oly sokszor pirosra festett Sajó vizének partjától Ónodon hangzott el a nagy fejedelem küzdelemre hívó szózata. Nem feled el, hogy a Rákóczi név a magyarnak nem pusztán név, hanem eszme, a hazaszeretet megtestesülése. Beszédét így fejezte be: Ebben a felemelő tudatban bocsássuk tovább diadalútjukon a szent hamvakat és az éjjeli szellő halk sosogásában,  küldjük a nagy fejedelemnek immár örök szép városába üzenetünket: Hős kurucok hajléka, Kassa! Borsod szent ereklyét, nemzeti kincset továbbít neked. A beszédet percekig tartó éljenzés és taps követte. Ezután Blazsejovszky rom[ai] kat[olikus] apátplébános beszentelte a hamvakat. Utána Thúróczy Pál ág[ostai] ev[angélikus] esperes szentelte be Thököly hamvait, majd az egész közönség, mintegy 15 000 ember kalaplevéve a Himnuszt énekelte. Általában kiemelték a vonattal érkező küldöttségek tagjai, hogy olyan példás rendet, mint Miskolcon, sehol nem tapasztaltak. Amíg a vonat állott, az összes zászlókat meghajtva tartották és az egész közönség kalaplevéve állott a szent hamvak előtt. A vonat mentén fáklyás emberek világították be a pályatestet egészen Zsolcáig. A rendre a csendőrök és a városi rendőrség ügyelt. A vonat 11 óra 51 perckor indult tovább a Rákóczi induló hangjai mellett."
II. Rákóczi Ferenc utolsó magyarországi diadalútjából Harkány is kivette részét. A szent hamvakat szállító vonat október 28-án éjféltájban hagyta el Miskolc pályaudvart, s községünk határában 12:30 perckor robogott át, éjfél után. A község lakossága az állomásnál 70 fáklyafény mellett néma hódolattal üdvözölte a hazatért dicső hősök hamvait, a toronyban pedig zúgtak egyházunk harangjai, míg a vonat határunkon áthaladt. Szép, csendes, holdvilágos, bárányfelhős őszi éjszaka volt ez, melynek történelmi jelentőségét misztikus fénnyel ragyogták be a tokaji, tarcali, mádi, tállyai, szerencsi, bekecsi hegyek tetőin rakott örömtüzek lobogásai. Az örömtüzek lángjait jól láthatták és megilletődve hódoltak a hősöknek községünk akkor élő lakosai. Szerencsen fél óráig állt a vonat, majd Sárospatak fogadta díszkivilágítással, hogy Kassán, illetve Késmárkon helyezzék a hamvakat örök nyugalomra.
Október 29-én érkezik meg, 5:17-kor a kassai pályaudvarra, ahol gyászsátor várja. 8 órakor Thaly Kálmán mondott emlékbeszédet.
A megemlékezésen Koszorút helyezett el Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata képviseletében dr. Szemán Ákos polgármester és Nagy Attiláné képviselő.
A menet biztonságára a Taktaharkányi Polgárőr Szervezet ügyelt.

	„Én csak egy méltóságot ismerek: ha valaki megérdemli az ember nevet.” Ezt a Gárdonyi Gézától származó mondatot hirdeti az a talapzat, amely a történelmi regényeiről és elsősorban az „Egri csillagok” című művéről ismert író bronzból készített mellszobrát tartja 2018. október 30-tól, Taktaharkányban.Az esemény kezdetén Rontó Rózsa Margaréta tanítónő előadásában Gárdonyi Géza: November című versét hallgathatták meg a részt vevők.

Az avatóünnepségen dr. Szemán Ákos polgármester mondta el, hogy a Taktaharkányban élt egy évig, amely időben apja, Ziegler Sándor (a művész csak később vette fel a születési helye, Gárdony nevét) uradalmi gépész volt Jajhalmán. Bár Gárdonyi ebben az évben a Sárospataki Református Kollégium tanulója volt, mégis egy évig Taktaharkányhoz kötődött. A szobor állításának ez volt az apropója. Igyekeztek méltó környezetet találni hozzá, a választás a Gárdonyi utca által is határolt új parkra és parkolóra esett, szemben a Művelődési Házzal.
Az anyagi hátteret (5 millió forintot) a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből biztosította Balog Zoltán miniszter ideje alatt, az avatás dátumát az író halálának évfordulójára (1922.október 30.) igazították. A mellszobor Ekker Róbert szerencsi szobrászművész alkotása.
A művész ismertette, hogy a szobor bronzból készült és 218 cm magas mészkő posztamensen áll. A posztamensen álló idézetet ő választotta, mert Gárdonyi Géza az egyik kedvenc írója.
A szobrot dr. Szemán Ákos polgármester és Ekker Róbert szobrászművész leplezték le.
Végül Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata képviseletében koszorút helyezett el a szobornál dr. Szemán Ákos polgármester és Nagy Attiláné képviselő.

A november 1-jei ünnephez kapcsolódó nyitvatartási és hulladékszállítási rend.
További részletek letölthetők *pdf

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli ülését 2018. október 31-én (szerdán) 15.00 órai kezdettel a Községháza tanácstermébe összehívom. További részletek letölthetők *pdf

„Ötvenhat izzó ősze volt,
Magyarország remény és pokol.
Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,
Egy hazug világ szilánkokra tört,
Megmozdult a föld.”

A Taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskolákban 2018. október 19-én délelőtt emlékeztek meg az 1956. évi forradalom és szabadságharcról. A 7. osztályos tanulók műsorát Szatmári Melinda és Orosz Istvánné tanárnők állították össze. A díszítést Rontó Rózsa Margaréta tanítónő készítette.

A műsort követően Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata és az iskola közös koszorút helyezett el az 1956-os emlékműnél. A koszorúzás előtt Bóni György alkalomhoz illő versét szavalta el.

2018. október 23-án tartotta meg Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulója alkalmából az ünnepi megemlékezést.

Az alkalom kezdetét jelző Himnuszt követően dr. Szemán Ákos polgármester köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte, hogy október 23. ünnep, a szabadság ünnepe, melyet 12 nap szabadság követett és majd november 4. lesz a gyásznap. Ez az esemény az, amelyből gyökerezik 34 évvel későbbi rendszerváltás is.

A köszöntő után Koncz Ferenc országgyűlési képviselő beszédében számos történelmi párhuzamot is megemlítve kiemelte, hogy 1956 azt bizonyítja, hogy szabadságvágyunkat nem lehet elnyomni, az októberi események örökre beíródtak a világtörténelembe, a magyarok szabadságharca egész Európa számra emblematikussá vált.

A beszédet önkormányzati elismerések átadása követte.

Az egészségügyi alapellátás keretén belül kifejtett tartósan magas színvonalú tevékenységének, valamint az idősek közösségfejlesztése terén végzett munkásságának elismeréséül Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Pro Communitas Taktaharkány Díjat adományozott Bánné Rozgonyi Rózsa nyugalmazott körzeti ápoló részére.

Taktaharkány közszolgálatában a szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátása, az elesettek és a rászorultak megsegítése terén tanúsított kiemelkedő tevékenysége elismeréséül Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Taktaharkány Nagyközség Közszolgálatáért Díjat adományozott Kristófné Tóth Emese, a Taktaharkányi Szociális Szolgáltató Központ igazgatója részére.

A taktaharkányi labdarúgó sportélet újraindítása, működtetése és fejlesztése terén tanúsított kiemelkedő, példamutató tevékenységéért Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Elismerő Oklevelet adományozott Szabó Sándor, a Taktaharkányi Sportegyesület elnökhelyettese részére.

A Taktaharkányi Polgármesteri Hivatalban tanúsított tartósan magas színvonalú kisegítő tevékenységéért Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Elismerő Oklevelet adományozott Szakolczai Lászlóné, a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal munkatársa részére.

Taktaharkány közszolgálatában a köznevelés és a kulturális feladatok ellátásában tanúsított kiemelkedő munkatársi tevékenységéért Taktaharkány nagyközség polgármestere Polgármesteri Dicséretben részesíti Kántor Dezsőné nyugalmazott közalkalmazottat.

Az elismeréseket dr. Szemán Ákos polgármester adta át, majd az ünnepi műsor következett.

A műsorban Nagy Attila előadásában: Faludy György: Mi volt 1956, Barátom című versét hallgathatta meg a közönség.

Őt követve színpadra léptek a Taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola 7. osztályos tanulói. Felkészítőjük: Orosz Istvánné tanárnő és Szatmári Melinda címzetes igazgató.

Az iskolásokat a Taktaharkány Községi Kórus műsora követte. Zongorán kísért a kórus vezetője: Nagy Attila ének-zenetanár, karnagy.

Az alkalmat a Szózat eléneklése zárta be.